2015. november 21., szombat

Boconád / Folytatáshoz kattints a posztra



 Boconád község Heves megye Hevesi járásábanKarácsondtól 19 kilométerre, Hevestől 11 kilométer távolságra.
Első okleveles említése 1331-ből Bochanad néven található. 1381-ben a Domoszlai családé, ennek kihaltával 1418-tól 1492-ig a Rozgonyiak birtoka.
1522-ig a Kompolthy családé, majd az Országh családé. 1549–52 között török pusztítás nyomán néptelen. 1635-ben újonnan benépesült helység. 1706-ban a rácok ismét elpusztítják. 1712-ben népesül be újra, véglegesen.
1715-től a 19. század második feléig két család a birtokosa, a Szeleczky és az Almásy család. Szeleczky II.Márton 1755-ben a falu belterületén majorságot létesített, 1760-ban kastélyt épített. A majorság céljára kiszemelt területről kitette a jobbágyokat, akik Nagyiván pusztára költöztek. 1818 után Szeleczky III.Márton özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a falu egyik felének tulajdonosa, aki testvéreit tette meg örökösévé.
1848 előtt két középbirtokos földesúr jobbágyfaluja. Lélekszáma 1786-ban 624, 1860-ban 870 fő.
A község jelenleg a környék egyik jelentős zöldségtermesztő települése. Jelentős ipara nincs, lakóiból néhányan kisebb volumenű ipari és szolgálató tevékenységet végeznek.
 SZELECZKY KASTÉLY

Boconádot 1715-től a 19.század II. feléig  2 család: az Almásy és a Szeleczky birtokolta. 
Szeleczky Márton  tábornok, Pest megye alispánja – huszár kapitányként részt vett a II. Rákóczi féle szabadságharcban  a labancok oldalán- 1715-ben királyi adományként szerzett jogot  a boconádi több ezer hektáros birtokra. III. Károly királyi ajándékként  Alberti pusztát is neki adta, ahova 20 katolikus boconádit telepített le. Szeleczky Márton magtalan lévén boconádi javait 1741-ben testvére két fiára: Imrére és Sámuelre hagyta. Szeleczky Imrének volt a fia azon Szeleczky II. Márton, aki nevét műemléki kastély és templom építésével örökítette meg. Szeleczky  de Szelec et Boconád Márton II 1717-1721. –ig pest vármegye alispánja, majd  Országgyűlési képviselője. 1727. október 22-én bárói méltóságot kapott feleségével egyetemben, 1730-ban már királyi táblabíró. Boconádi birtokán 1760-ban kastélyt építetett. Annak építésével  a Rómában dolgozó, Luganói származású Quadri Kristóf  gyöngyösi kőművest bízta meg. Az öt holdas kertben álló U alakú építmény a barokk építészet remekműve  a mai napig. Az előcsarnokban látható faliképek a négy évszakról, valamint a kocsi aláhajtó csehsüveg  boltozatos mennyezetén  lévő rokokó festmény  valószínűleg  Heller Jakab gyöngyösi festő remekművei.   Szeleczky II. Mártonnak 1798-ban bekövetkezett  halála után birtokát Szeleczky III. Márton örökölte, s lósport iránti hódolatául építetett lovardát a kastély déli oldalán. Szeleczky III. Márton 1818-ban bekövetkezett halálát követően, özvegye, Gosztonyi Apollónia lett a kastély tulajdonosa.
Gosztonyi Apollónia 1847-es végrendeletében a testvéreit: Gosztonyi Antalt és Alajost tette örököséül. A Gosztonyiak majd egy évszázadon át éltek Boconádon. A családfő 3 fia közül  Kálmánnak Ötödrészt, Andornak Alatkát, Sándor fiának a boconádi birtokát adományozta. Gosztonyi Sándor ősei munkáját folytatta földjein. Felesége, akit a köznép „Méltónak” tisztelt, svájci származása ellenére jól beszélte a magyart, sokat volt cselédjei között. Egyszerű életet éltek. Három gyermeküket fogadott nevelők tanították. A családból Kálmán nem nősült meg. Andornak és Sándornak is  2 fiú és 1 leány gyermeke született. Gosztonyi Sándor  és családja a II. világháború vége közeledtével elhagyta Boconádot, és az országot is.  A Gosztonyi família tagjai később a világ különböző tájain találtak otthonra. Időnként hazalátogatnak Boconádra, Piroska nénihez egy jó kakaspörköltre s emlékezni. Néhány éve hozták haza, s a római katolikus templom kriptájában helyezték örök nyugovóra  Gosztonyi Apollónia földi maradványát. A kastély értékeit a II. világháború alatt  illetéktelenek széthordták. Később a Gépállomás, a Termelőszövetkezet használata alatt állapota tovább romlott. A 70-es években az északi szárnyából óvodát alakítottak ki. A80-as években állami pénzekből felújították a a kastély tetőzetét , déli szárnyából iskolai tantermeket építettek ki. A főépület restaurálására viszont forrás-hiány miatt már nem került sor, pedig az abban lévő helyiségek ma is oktatási célokat szolgálnak. Jelenleg külföldi kiajánlás alatt áll. Elképzelés szerint  közmű-velődési szolgálatba állításával a kastély fontos lánc-szeme lehet a tarnai-térség  kulturális vonulatának.

 BOCONÁDI MÁRIA MAGDOLNA R.K. TEMPLOM

A római katolikus templom  a település központi parkjában, szabadon álló, vasráccsal kerített, egy homlokzati tornyos, egyhajós  BAROKK építmény, a nyolcszög három oldalával záruló szentéllyel.

Története:
A pápai tizedjegyzékben 1332 körül szereplő templom, a szájhagyomány szerint a Nepumulki  Szent János szobra helyén – most liget – állt. A 15.-16. századi sorozatos falupusztulások következtében Boconádon is elromosodott a templom.
Egyes feljegyzések szerint Boconádon ez időben protestánsok éltek, de az 1712-ben betelepült lakosság már katolikus vallású volt.
Néhány évtizeddel később, 1733 körül a kőtemplomnak már csak a töredékei  maradtak, helyette fából, sövényből sárral tapasztottak össze ideiglenes miséző helyet.. Még 1743-ban  még egy hevenyészett helyreállításnak vetették alá, azonban 1767-ben  Szeleczky II Márton a szűk,    dűledező , régi templom  helyett egy új, tágasabb templomépítésébe kezdett.
Az új templom alapkövét 1768. április 9-én rakták le.
Az  Eszterházy püspök által jóváhagyott templom tervét  Quadri Kristóf dolgozta át, ez alapján épült fel az új templom 1770-ben, boltozatos toronnyal, kriptával, három oltárral.
Az  1806-10- körül készült jegyzőkönyvek jó állapotú, tágas, szilárd építményként tüntetik fel, viszont 1811-ben arról szól a feljegyzés, hogy a kegyúr Szeleczky III Márton nem gondozza az Isten házát.
1816. május 16-án  a templom tornyát villámcsatás érte, a leégett tornyot a falu közadakozásból újjáépítette.
A Hystori Domus szerint a zsindellyel fedett templom orgonáját 1892-ben a budapesti Papp Béla mester felújította 270 Forintért.
Még ebben az évben  ifj. Novák István és neje  fehér színű selyemlobogót  készítetett az Oltári Szentség mellé. Ünnepélyes megszentelésére 1892. november  derekán került sor.
A templom  első, számottevő felújítására 1893-ban került sor, bádog tornyát sárgára festették be. A Felújítás 500 forintbakerült, melynek  felét Zanári János, további 35 forintot  a hívek, a felmaradót a helyi plébánia fizette ki.  Legközelebb  1900-as évek elején  kellett külső karbantartási munkákat elvégezni az épületen.
Az első világháború alatt a harangokat  hadi célokra elrekvirálták . Helyette készítetett új harangok egyikét Gosztonyi Andor földbirtokos adományozta az egyháznak, a másik a hívek adományaiból készülhetett el.
A villamos világítást 1934-ben  Magnin Adorján esperes-plébános  szolgálata idején vezették be, ami 210 pengőbe került.
Időközi, jelentősebb felújítási, restaurálási munkákat 1957-58-ban végeztek a templomon, a főhomlokzaton is jól látható évszámok alapján.
Az 1990-es években  jelentős felújítások restaurációs munkálatoknak vetik alá a templomot.
Első komoly  belső munka  1996 nyarához kötődik, amikor az ódon, rozoga padokat elbontották, s helyette  Szikszói asztalos mester által vörösfenyőből készült  -eddigieknél több- új padok    kerültek beállításra.
Még ez évben  1996 őszén  került sor a templom toronysüvegének lebontására, faszerkezetének újjal való cseréjére s ezt vörösrézzel történő borítására. Ezzel egy időben új süveggömb és új csúcskereszt  került a torony csúcsára. Mindezeket Magi Balázs Hjdúnánási  mesterember végezte el.
A templom belső festését Varga Bertalan esperes-plébános  szolgálata idején végezték el.
A festéshez a templom belsejének álvnyzatát Bodonyi Béla ácsmester végezte el, a több hónapot igénybevevő restaurálási  munkák pásztói restaurátor keze munkája.
A belső festési munkák befejeztével a felújított  templomot 1997 június havában szentelte fel
Nagy Lajos apát.
Az államalapítás millenniumán díszvilágítást kapott a templom . A három oldali térvilágitás
Hevesi villamos szakemberek munkája, költségeinek egy részét Ónodiné Forgó Katalin , más részét a helyi önkormányzat fedezte. A díszkivilágítás 2000. július 23-án  vetette fényét először a templomtoronyra.
A barokk templom különösen értékes tartozéka a Mária Magdolnát ábrázoló főoltár,a Golgota és az Angyali üdvözlet képi megjelenítés a mellékoltárokon, a keresztelőkút a 18.szd második feléből, valamint a 18.szd. második feléből a Mária szobor. Értékes felírat olvasható a főhomlokzati dombormüvön elhelyezett Szeleczky címer alatt:
HANC SAKRAM SUPERIS GRATH PIATETE SZELECZKY MARTINUS PROPRIO POSUIT AERE DOMUM DIVES HUIC PER EUM , QUAEVIS ADJECTA  SUPELLEK,CRYPTAQUE CONDENDIS OSSIBUS APTA SUIS  1770.

Nevezetességei

  • Római katolikus templom. Mária Magdolna tiszteletére felszentelt. A régi római katolikus templom helyén 1767 után építették fel az újat, mely egyhajós barokk stílusú épület. A költségeket Szeleczky Márton földesúr viselte. A templom és a plébániaház barokk együttese 1775-re épült fel. A templom berendezése – az oltárok, a szószék – is 18. századi barokkmunka.
  • Nepomuki Szent János-szobor. A templomkertben lévő szobor 1807-ben készült.
  • Golgota-szoborcsoport. Késő barokk stílusú, 1792-ben készült.
  • Szeleczky-kastély. A Szeleczky család barokk stílusú kastélya U alaprajzú épület, 1760-ban épült fel. Előcsarnokában az építéskor készült, nagyon szép rokokó falképek láthatók ma is. Az épület ma iskola. Hajdani parkjánban a hatalmas, százéves fák a lenyűgözők.

Boczonád az 1900-as években

 A hevesi járásban, a nagy magyar Alföld éjszaki szélén fekszik és Szolnok vármegyével határos. A hagyomány szerint a falu eredetileg a mostanitól fél kilométer távolságra, a Goszthonyi-féle birtokon, az úgynevezett Dobogó-parton állott, ugyanitt épült a templom is. 1320 előtt Sirok várának tartozékai közé sorozhatjuk, ekkor az Aba nembeli Borh-Bodon ág birtoka volt. Később az Aba nembeli Domoszlai család birtokába került. Domoszlai Demeter magtalan halála után a király 1418-ban a Rozgonyiaknak adományozta a helységet, melyet 1486-ban is a kezükön találunk. Plebániáját már az 1332-37-ik évi pápai tizedjegyzék is elősorolja, a mikor boczonádi Péter pap 12 garas adót fizetett. Az 1552-ik évi adóösszeírásban ama helységek között szerepel, a melyektől a rájuk kivetett adó nem volt behajtható. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint 1553-54-ben kezdett újra települni. 1589-90-ben az egri vár fenntartására szolgáltatta be a tizedet. A XVII. század elején elpusztult. Az 1635-ik évi összeírásban újonnan épült helységként van felvéve. Az 1647-ik évi összeírás szerint nemes község volt. 1675-ben szintén nemes községként szerepel az összeírásban. A XIX. század első felében Almássy István és özvegy Szeleczky Mártonné voltak a helység földesurai. Plebániája a török hódoltság alatt megszünt s a helység 1716-ban - a canonica vizitatio szerint - Tarnaméra fiókja volt. Az ősi plebániát 1775-ben állították helyre. Templomát 1770-ben építtette Szeleczky Márton kir. tanácsos és neje Czobel Viktória, a kinek családi czímere a templom főbejáratát ékesíti. A Szeleczkyek a XVII. század második felében telepedtek le Boczonádra, melyet Lipót király adományozott Szeleczky tábornoknak. Ennek magtalan halála után birtokait unokaöcscse, a fenti Szeleczky Márton örökölte, a ki 1760-ban Boczonádon kastélyt épített. Szeleczky Márton halála után († 1798 január 30-án) itteni birtokait hasonnevű fia († 1818-ban) örökölte, kinek halála után özvegye Gosztony Apollónia birtokába ment át vétel czímén, a ki után Gosztony Alajos örökölte. Ennek fiai megosztozván az atyai örökségen, Boczonád Gosztony Kálmánnak († 1907 január 18-án) jutott, a ki után fiai Andor, Kálmán és Sándor örökölték. Jelenleg Gosztony Kálmán örökösei (1526 hold), Gosztony Kálmánné szül. Esztelneki Biró Cornélia (1350 hold) és Tornyai Schossberger Henrikné (1600 hold) a helység legnagyobb birtokosai. A róm. kath. templomnak Gosztony Kálmán örökösei a kegyurai. A hagyomány szerint az 1770 előtti templom, a mely fából volt, a mai Szent János-szobor helyén állott, hol az alapkövek ma is láthatók. A határban egy kúnhalomszerű emelkedés is látható. A község területe 5142 k. hold, lakóházak száma 25252 és a lakosság 1769 lélek, a kik kettő kivételével magyarok. Vallásra nézve 11 ref. és 31 izr., a többi róm. kath. A lakosság hitelszövetkezetet, fogyasztási és értékesítő szövetkezetet, kath. temetkezési társulatot és tűzoltó-egyesületet tart fenn. Postája helyben, távírója Hevesen és vasúti állomása Ludason van. E helységhez tartozik Alatka puszta, mely hajdan önálló helység volt és plebániája volt. E pusztán az 1870-es évekig egy félig romban heverő templom állott fenn, melynek köveiből néhai Szerelem Géza kastélyt építtetett s a régi templom egy gót stílű ablakát emlékül a kastélyba beépíttette. A kriptában volt csontokat pedig kőlappal fedett koporsóba tétette. E kastély jelenleg özvegy Gosztony Kálmánné szül. Esztelneki Biró Cornélia birtokában van, kinek a községben fennálló szép kastélyát id. Szeleczky Márton építtete a XVIII. sz. első felében. Van itt nagyobb könyvtár, számos régi családi kép, érdekes ódon butorok, velenczei csillárok stb.


Elhelyezkedése
Boconád (Magyarország)
Boconád
Boconád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 38′ 34″k. h. 20° 11′ 17″Koordinátáké. sz. 47° 38′ 34″, k. h. 20° 11′ 17″osm térkép ▼
Boconád (Heves megye)
Boconád
Boconád
Pozíció Heves megye térképén

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése