A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kecskemét. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kecskemét. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. november 18., szerda

Kecskemét / Folytatáshoz kattints a posztra


Cifrapalota

A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Az ország minden részéből könnyen megközelíthető, Budapesttől autópályán kb. 45 percnyire fekszik.

 Kossuth Lajos szobra

Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később ahunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak.
Kecskemét fontos alföldi kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosította.
A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án.
Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra.

 Nagytemplom

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba: 1848.szeptember 25-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét. A kiegyezés után, 1868-ban innen indul ki az Asztalos János vezette parasztmozgalom, mely országos méreteket ölt. A város háziezrede ekkoriban a császári és királyi 38. Mollináry gyalogezred volt. A 19. század végén indult meg a város látványos fejlődése, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kártétele. Az 1870-es években a város környékén nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve a 20. század első felére jellemző szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait Kecskeméten. Szintén 1870-ben Kecskemét megkapja a Törvényhatósági jogú város címet. Ma is működőbüntetés-végrehajtási intézetét 1904-ben építették Wagner Gyula építész tervei alapján. A kész épületegyüttest Kecskemét városa „ajándék” címén a Magyar Állam tulajdonába adta. 1911. július 8-án a 20. század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg a várost. A rengés intenzitása VIII, magnitúdója pedig 5,6 volt, melynek során több száz lakóépület rongálódott meg és vált lakhatatlanná. A földrengés 8 millió aranykorona értékű kárt okoz.
A 19. századi fejlődést az 1929–33-as nagy gazdasági világválság törte meg először, majd a háborús esztendők következtek, sok kecskeméti férfi a MK Zrínyi Miklós 7. Honvéd Gyalogezred, illetve ennek ikerezrede, a 37. gyalogezred kötelékében vett részt a világháborúban. A várost 1944 november elsején foglalták el a szovjet csapatok. 1945 után pedig teljesen új helyzetet teremtett a gyökeresen átalakult társadalmi-politikai rendszer: történetében először Kecskemét jelentős közigazgatási szerepkört kapott, az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskun megyének lett székhelye 1950-ben.
 Harangjáték a Városházán

Kecskemét közigazgatási területéből 1950-ben vált ki Bugac, Lakitelek és Nyárlőrinc, 1952-ben Ágasegyháza, Helvécia, Lászlófalva (mai nevén Szentkirály), Városföld, továbbá Hetényegyháza, mely utóbbi községet 1981-ben visszacsatoltak Kecskeméthez, végül 1954-ben vált külön a várostól Ballószög.
Az 1956-os forradalom idején a tüntetések során többen estek áldozatul sortüzeknek, elsőként október 26-án. Másnap, október 27-én Kecskemét Cigányvárost tankokkal döntötték romba, két MiG-15-ös vadászrepülő is gépágyúzta a cigánytelepet. Szemtanúk és történészek szerint sok sérültje és több halálos áldozata is volt a kegyetlen akciónak. 

 Katona József Színház

Hagyományos kecskeméti rendezvények

  • Kecskeméti Tavaszi Fesztivál (évente)
  • Csipero – Európa jövője Nemzetközi Gyermek és Ifjúsági Találkozó (kétévente)
  • Hírös Hét Fesztivál (évente)
  • Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (háromévente)
  • Bohém Ragtime és Jazz Fesztivál (évente)
  • Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató

 A város látképe a vízműdombról

Kultúra

  • Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt.
  • Kecskeméten született Kelemen László (1762–1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat.
  • 1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.
  • 1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.
  • 1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult. Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő "hírös városnak", míg Móricz Zsigmond "a magyar nép munkás élete mintaterületének" nevezte Kecskemétet.
  • Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet.
  • 1889-ben adják ki Mikszáth Kálmán török időkben játszódó romantikus regényét, A beszélő köntös címmel, melynek helyszíne Kecskemét.
  • 1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824–1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
  • A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen az elmúlt években születtek nagy sikerű, fesztiváldíjas alkotások.
  • Kecskeméten számos közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naiv Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény, a Hanga Óragyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Forrás c. irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is.
  • Kecskemét központi múzeuma a Katona József Múzeum. A Vasútkertben álló eklektikus épületben gazdag régészeti, néprajzi és helytörténeti kiállítás tekinthető meg. A Cifrapalota ad helyet a Kecskeméti Galéria gyűjteményének, a Tóth Menyhért festőművész életművét bemutató kiállításnak, a Nemes Marcell gyűjteménynek és a Glück-féle hagyatéknak. Ugyancsak állandó tárlattal várja a látogatókat a Magyar Naiv Művészek Múzeuma és a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma. Az Erdei Ferenc Művelődési Központban - mely a megyei közművelődés szakmai központja - a számtalan színházi előadás, időszakos kiállítás stb. mellett rendszeresen láthatók az itteni Nemzetközi Kerámiastúdió és a Zománcművészeti Alkotótelep lakóinak munkái.
  • A város sokszínű kulturális élete hozzájárul a térség idegenforgalmi vonzerejéhez. Kodály Zoltán munkássága ma is élő hagyomány.

 A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet

Építészet

A város építészetére erősen rányomja bélyegét a szecesszió, annak is a népies, magyaros ága. A kecskeméti Városházát maga Lechner Ödön, az új magyar építészeti formanyelv megalkotója tervezte. Itt található a Mende Valér által tervezett Evangélikus bérház (Luther-palota) és a Református Újkollégium, valamint a mindenki által ismert Cifrapalota, amely Márkus Géza alkotása. Kiemelkedő építmény az Öregtemplom, más néven Nagytemplom, mely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete az eredetileg román stílusban épült Barátok temploma. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, romantikus stílusban épült. A városkép része még az 1684-ben felszentelt, több stílusjegyet is magán viselő Református templom, továbbá a mór stílusú, egykori zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, és az 1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színház, amelyet a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Ferdinand Fellner & Hermann Helmer cég tervezett.

 A főtér a Nagytemplom tornyából

Kecskeméten született több híres művész, tudós, sportoló és történelmi személy is, közülük kiemelhető Katona JózsefKodály Zoltán és Latabár Kálmán.

Kecskemét központja


Elhelyezkedése
Kecskemét (Magyarország)
Kecskemét
Kecskemét
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′ 27″k. h. 19° 41′ 30″Koordinátáké. sz. 46° 54′ 27″, k. h. 19° 41′ 30″osm térkép ▼
Kecskemét (Bács-Kiskun megye)
Kecskemét
Kecskemét
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén