A következő címkéjű bejegyzések mutatása: városháza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: városháza. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. július 14., csütörtök

Csanádpalota / Folytatáshoz kattints a posztra


Makótól 20 km-re keletre a román határ közelében található. Legközelebbi település: Kövegy, ami csak 4 km-re fekszik a falutól. Közeli település még Pitvaros és Nagylak előbbi 11 utóbbi 10 km-es távolságban van.Csanádpalota vasúton is megközelíthető a MÁV 121-es számú 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalának Újszeged-Mezőhegyes szakaszán közlekedő vonatok állnak meg állomásán. Ez munkanapokon nyolc pár vonatot jelentett a menetrendváltás előtt. Az új menetrendváltás miatt: hétfőtől-csütörtökig illetve szombaton 2 pár (4 vonat), pénteken és vasárnap 3 pár (6 vonat) közlekedik. Minden vonatpárt Bzmot szerelvények továbbítanak. A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.
 Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.
1562-ben tótokkal népesítették be a kihalt falut, a települést innentől fogva Tótpalota néven jegyezték. Miután Gyula 1566-ban, a negyedik Habsburg-török háborúban elesett Tótpalota is elnéptelenedett. 1637-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került; később III. Ferdinánd tulajdona lett - ekkor Mezőpalota volt a falu neve. 1646-tól újra magyarok lakták a települést. 1649-ben II. Rákóczi György, két évvel később Pálffy Tamás csanádi püspök lett a település birtokosa. 1686-ban a oszmán hadak elpusztították, területe az aradi uradalom része lett.
1750-ben Mária Terézia németeket telepített a faluba, de az új telepesek nem tudtak együttélni a románokkal és a szerbekkel, ezért elhagyták a települést és elköltöztek a német többségű Perjámosba. Ezáltal a falu ismét kiürült, de a kincstár 1768-ban katolikus magyarokat telepített le. Később Gömör, Nógrád,Heves és Hont vármegyéből magyarok és szlovákok vándoroltak be. 1756-ban már hivatalosan is Csanádpalotának nevezik. Hét évvel később Fekete György országbíró közbenjárásának köszönhetően római katolikus templom épült.
A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak,Kövegyet és Királyhegyest.
1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ezidőtájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.
Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe makói hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói hagyma termelésének módszerét.
A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.
Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak. A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg. 2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.

Nevezetességei

  • Ablonczy László emléktáblája
  • Csanádi vár köve - Csanád nevű települések találkozója
  • Déri István festőművész domborműve
  • Az első gázláng emléktáblája
  • Felszabadulási és függetlenségi emlékmű
  • Hazáért és szabadságért zászlórúd
  • Iglódi István emléktáblája
  • Kálmány Lajos domborműves emléktáblája
  • Kelemen László sírja a római katolikus temető
  • Kelemen László szobra a művelődési ház előtt
  • Községháza
  • Lőcsei Mihály emléktáblája
  • Magyar millennium emlékkő
  • Második világháborús és 1956-os emlékmű
  • Névtelen hősök sírja
  • Az önkéntes tűzoltóegyesület emléktáblája
  • Római katolikus templom
  • Temetőkápolna
  • Volt főszolgabírói lakás
  • Zellmann-malom romja, egykori ipartörténeti emlék
  • Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
  • Zsinagóga épülete, átalakítva


  • Itt élt Brengarten Henrik, főjegyző
  • Itt született Gyenes Dienes András, Petőfi-kutató
  • Itt élt Kálmány Lajos, népdal- és népmesegyűjtő
  • Itt élt Kelemen László, az első magyar színigazgató
  • Itt született Mikulich Tibor, páncélos főhadnagy (1914 - 1960)


Elhelyezkedése
Csanádpalota (Magyarország)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 38″k. h. 20° 43′ 21″Koordinátáké. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″osm térkép ▼
Csanádpalota (Csongrád megye)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Csongrád megye térképén

Kistelek / Folytatáshoz kattints a posztra


Kistelek város Csongrád megye Kisteleki járásának székvárosa.

 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.
Két eltérő adottságú terület határán fekszik, egyik a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyan), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély). Talajai meglehetősen heterogén összetételű. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek elmocsarasodnak az idő folyamán, és folyamatosan pusztulnak, jelentős madárvilágot rejtenek magukban, magukra valamit adó ornitológusokellátogatnak ide, hisz például az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs is költ itt, vagy akár az ide látogató hattyúkat is említhetném. A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizeknek köszönhetően feltöltötték. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskerteket is találhattunk, amíg azt ki nem parcellázták és fel nem töltötték.
A növényzete a századforduló előtt a fás pusztáéhoz volt hasonló, itt-ott néhány fa. Mára nagy része kultúrterületté (használatba vett) vált, a kis része megmaradt legelővé, természetes erdős növényzet nem nagyon maradt, talány az időközben elszóródott olajfa (a nép így nevezi errefelé a keskenylevelű ezüstfát) magja által kikelt fák emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.
 Először 1420-ban említik oklevélben, helyén már a középkorban egyházas település létezett. A település törökdúlás előtti elődjét Szert tekintik, ami a mai Kistelek és Ópusztaszer között lehetett. Kistelek pusztán 1747-ben, a Félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állott. A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.
Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség,1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele,Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Nevezetességek, látnivalók

  • Geotermikus erőmű
  • Római katolikus Szent István-templom: 1825–1831 között épült, klasszicista stílusú
  • A római katolikus templom mellett található (1929)-ben készült Első világháborús emlékmű – katonaszobor. Keviczky Hugó és Hadnagy Imre alkotása aminek talpazatára 261 elesett hős nevét vésték.
  • Második világháborús emlékmű (1991) Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi alkotása
  • Kocsó-kápolna és Kálvária (stációk)
  • Kisteleki Múzeum, helytörténeti gyűjtemény
  • Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u 18, Hunyadi u 4, Jókai u 15 és 52, Kisteleki Ede u 32, Molnár János u 9, Petőfi u 15, Rákóczi u 14, Víg u 25, Zrínyi u 17 és 33/b.
  • Szent István díszkút
  • Termálfürdő: A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére
  • Érdekességként azt is meg lehet említeni, hogy a helyiek úgy tartják, hogy Európában itt volt először vonatrablás Rózsa Sándor és társasága révén.
  • Érdemes megtekinteni a minden télen megrendezett kispályás teremlabdarúgását, mely lassan egyenértékűvé válik a híres szegedi Kék Mókussal.




Elhelyezkedése
Kistelek (Magyarország)
Kistelek
Kistelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 23″k. h. 19° 58′ 48″Koordinátáké. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″osm térkép ▼
Kistelek (Csongrád megye)
Kistelek
Kistelek
Pozíció Csongrád megye térképén